Az evangélikus templom története
A falu betelepítője a nemesi kiváltsága nyomán szabad mozgással rendelkező Raksányi Mátyás volt, aki Felvidékről evangélikus vallású jobbágyokat hívott el, a török hódoltság utáni puszták betelepítésére. Vallásukat szabadon gyakorolhatták, és jelentős bérleti kedvezményeket kaptak a szánók és a szőlőföldek létesítésére. Lelkészük és tanítójuk is lehetett. Az 1747. március 1-jén Csernyén tartott egyházi vizitáció jegyzőkönyve szerint az ágostai hitvallású evangélikusoknak „imaházuk van fából, sövény falakkal és kétágú harangláb egy harangocskával”.
II. József császár 1781. október 25-én kiadott türelmi rendeletének értelmében az a falu, amelyben 100 protestáns család élt, kérvényezhette templomának felépítését. A már jelzett fa-sövény „tapics falu” templomot kicsi lett és állapota sem volt kielégítő. A több mint 2000 lelket számláló lakos többsége evangélikus vallású volt, ezért kérvényezték a templom építését, melyet a Helytartótanács 1783. december 22-én engedélyezett is. 1784.tavaszán kezdték el az építkezést, ám kisvártatva komoly nézeteltérés robbant ki a gróf, illetve a templomépítő jobbágyok között. A panaszlók leírása szerint: „Amikor megjelent Zichy V. István gróf, (aki a csernyeieknek már harmadik, fiatal földesura volt), lezavarta a kőműveseket az állásokról, botütésekkel bántalmazta a jegyzőt, majd a törvénybírót kezdte verni olyan dühösen, hogy eltörött a botja, a verést egy ott álló hajdútól elvett bottal folytatta addig, amíg a törvénybíró összeesett, végül dühében rátámadt az ott állókra és két ökörre is.” A közösség egyenesen a császárhoz nyújtotta be panaszát. Ebben a történtek leírása mellett közlik azt is, hogy az uraságnak a kőért és más anyagokért már előre leszolgálták a vele kialkudott 600 napot, de meg kellett ígérniük újabb 800 nap munkát és még 300 nap leszolgálását is, hogy az építkezést folytatni tudják. Az udvari kamara a vármegyénél vizsgálatot rendelt el. Ezen napvilágra került, hogy a gróf dühkitörése nem felekezeti elfogultságból eredt.
Becsapva azért érezte magát, mert a gyülekezet által az anyagokért felajánlott 800 kézi gyalog napszám helyett a falu jegyzője a szerződésbe az ő tudtuk nélkül 1500 kétmarhás robotot írt. Zichy gróf falu a jegyzőjét hivatalától megfosztotta. A nemesi vármegyénél a két évig tartó pereskedés nem szolgáltathatott igazságot a csernyei jobbágyoknak, de a templomot ilyen nehézzé vált körülmények között is tovább építették.”
A rendeletnek megfelelően az új istenháza a telek közepén, torony nélkül épülhetett meg, felszentelésére l786. május 21-én került sor.
1810. január 14-én nagy erejű földrengés rázta meg a falut és a környéket, Farnek Sámuel lelkész is beszámolója így ír erről: „A mi Csernye helységünkben a templomot úgy megrepedeztette, hogy Skrabák Pálné pajtájába az istentisztelethez járni, a harangokat a toronyból leszedni kénytelenítettünk.” A templomról a földrengés után készített hivatalos vizsgálat is megállapította, hogy „falai repedeztek meg annyira, hogy veszélyes lenne alájuk menni”. Ledőlt a templom tornya is. A templomot a lelkész jelentésében foglaltak szerint 1812-ben javították ki, és „1815-re új, fényes és nagyszerű tornyot építettek hozzá”.
1862-ben újabb csapás rázta meg a települést. A falu egy része leégett, a tűzben megolvadtak a templom harangjai, leégett az orgona egy része is. 10 férfi menekítette ki a templom értékeit, s neveiket hálásan őrzi az emlékezet. A tűzvész megelőzően Rómer Flóris a felmérte a templom értékeit és az ő leírásából tudjuk azt is, hogy evangéliumi jeleneteket ábrázoló festmények díszítették a karzat mellvértjét. Vélhetően ezek a ma kincset érő alkotások a tűzvész következtében vélhetően mind odavesztek.
A nagy károk enyhítésére az egyház a 1000 korona kölcsönt vett fel, melynet 1902-ig ki is fizették. Az újjáépítés során a még ma is használatos padokat helyezték el, így a templom befogadóképessége 800 főre emelkedett.
Az orgonáról: Új Silbermann felépítésű orgonát készíttettek 1867-ben készítette el Saskó Márton felvidéki orgonaépítő mesterrel. E precízen kivitelezett műalkotásból kevés található, az országban, így teljes joggal műemléki védettséget élvez. Restaurálása 2017-2019 között két ütemben készült el.
Az oltáról: A korabeli „Zirc és Vidéke” című újság adta hírül: „1907. június 23-án oltárszentelés volt Csernyén az evangélikus templomban. Az elkészült barokk oltár Povázsai György lelkész érdeme, aki az adósságok alatt nyögő egyházért sokat tett. A buzgó csernyeiek az oltár céljára 2369 korona 81 fillért adakoztak. A csernyei legények lovas bandériuma Alman Brúnó tanítóval élükön fogadták a vendégeket és a mélyen tisztelt Hotbauer Pál esperest. A felszentelés után nagy ünnep-lés és bankett zárta a jeles eseményt.”
1914-ben az evangélikus templom tornyából a kisharangot elvitték hadicélokra, ez az első világháború következményeként történt vesztesége az egyháznak. Pótlására 1925-ben került sor, ünnepélyes keretek között adták át rendeltetésének.
A csernyei hívők a természeti csapások, káreseményeinek helyreállítása után is sokat áldoztak templomukra. Danhausser Lászó lelkész szolgálatának végén 1973-ban elkészült az új parókia is, ezt követően a templomudvar parkosítását, a templomhoz vezető feljárat kikövezését végezték el a kertészmérnök végzettséggel is rendelkező utód, Zászkaliczky Péter lelkész vezetésével. A templom egyik legnagyobb külső, belső tatarozása és felújítás a XX. század végére esett, amikor a tetőcserén kívül az egyház kiszolgáló épületei is felújítást nyertek. Ebben az időszakban hivatását teljesítő lelkész Bence Imre lelkipásztor volt. Az így felújított templom a millennium tiszteletére külső díszkivilágítást kapott. A templomot érintő újabb jelenős beruházásról a következő sajóhír tudósított:
A Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség „A tisztább Bakonyért (A Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség templomának, esperesi hivatalának és imaházának fűtési rekonstrukciója)” című pályázatán. A műemlék templomba két 30 KW energia előállítására alkalmas föld-víz típusú hőszivattyút építenek be. A beruházás összköltsége 22 255 560 Ft. E munkát a gyülekezeti önrész kiegészítéséhez az Országos Evangélikus Egyház Presbitériuma, a vonatkozó pályázati szabályrendelet alapján 6 676 668 Ft összeggel támogatta. A gyülekezet tényleges önrészét hívek és magáncégek adományaiból fedezik.
A beruházás kezdődő időpontja 2009. június 15, befejezése 2009. augusztus 31. Megtérülési mutatója várhatóan 15 év. Az egyházközség ezzel a beruházással, óvja környezetét, optimalizálja költségeit, a beruházás óta a legnagyobb hidegben is kellemes meleg várja az istenházának látogatóit. A templom legutóbbi külső-belső felújítása 2012-ben volt, ekkor a födémszigetelést is kapott.
2021-ben közadakozásból digitális fejlesztést valósítanak meg, amellyel az interneten történő élő közvetítéseit szeretnék magasabb minőségűvé emelni. Elősegítve ezzel a járvány miatt távol maradók, valamint a külföldön munkát vállaló Bakonycsernyeiek lelkigondozását.
Forrás : Forrás: http://bakonycsernye.lutheran.hu/
Varga Ferenc Bakonycsernye 1848-2009
Reformációtól – napjainkig Evangélikus gyülekezetek egyházmegyék, kerületek a Dunántúlon I.
Zászkaliczky Péter Bakonycsernyei Evangélikus Egyházközség története
Evangélikus Élet 2009. június 14. száma: A tisztább Bakonyért
Összeállította: Szarka István
2021. március 10.
